Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Juhász Gyula: Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

mestergyorgyi@freemail.hu

(Mester Györgyi, 2020.07.31 09:00)

Tisztelt Címzett!

Szeretném jelezni, hogy "Az aranydió" című mesémnek csak a bevezetése látható az oldalukon, ami így élvezhetetlen.
Örülök, hogy felhívták rá a figyelmet, és közzétették, de akkor kérem, tegyék olvashatóvá a teljes szöveget.

Üdvözlettel,
Mester Györgyi